Szénsavas, probiotikus üdítők házilag

Szénsavas, probiotikus üdítők házilag

A könyvemben egy teljes alfejezetet szántam a fermentálásra, ami ugyan a témát tekintve nagyon kevés, arra bőven elég, hogy az alapismereteitek meglegyenek és kedvetek nyíljon erre a csodálatos konyhai rutinra – ami szerencsére tökéletesen passzol a növényi étrendhez.

Gyümölcslevek fermentálása

Először a legegyszerűbb technikák egyikét mutatnám be számotokra, mert ezt minden különleges eszköz, hozzávaló nélkül kivitelezhetitek otthon. Fermentálni gyakorlatilag bármilyen üdítőt és gyümölcsöt tudtok otthoni körülmények között, de a folyamatot gyorsítani tudja egy különleges összetevő, a gyömbér. A gyömbér alkalmas arra, hogy kovászt készítsetek belőle, és lényegében ezt a funkciót tölti be a házi, fermentált üdítők esetében is: egyfajta „gyorsítóként” tekinthetsz rá, de a fermentálás folyamata gyömbér hozzáadása nélkül is végbemegy. Ugyanakkor javaslom a használatát, hiszen nagyszerű ízt ad az italoknak, ráadásul rendkívül jó immunerősítő is egyben.

A gyömbért felkockázva, reszelve egyaránt hozzáadhatod az üdítőhöz. Na de mi legyen az alap? Lehet frissen facsart, hidegen sajtolt gyümölcslé, vagy olyan víz, amit előzőleg (nád)cukorral elegyítettél, gyümölcsökkel gazdagítottál. Minél magasabb az adott lé cukortartalma, annál intenzívebb lesz az erjedés, viszont annál többet is kell várni, hogy a lehető legtöbb cukrot felhasználják a jótékony mikroorganizmusok. Ezért érdemes az arany középúton maradni.

Én legutóbb frissen préselt, 100%-os almalébe tettem egy körömnyi gyömbért, szegfűszeget, fahéjat, citromfüvet (hiszen fűszerezni is lehet sőt, érdemes az üdítőket), és frissen szedett csipkebogyót, kökényt, valamint galagonyát. A kupakot rázártam és kb. 3 nap után már lehetett is fogyasztani.

  • A kapott üdítőt tovább szoktam hígítani egyrészt, hogy növeljem a folyadékbevitelemet, másrészt, mert ügyelek arra, hogy nagymértékben ne vigyek be folyékony kalóriákat a nap folyamán. Bár a mikroorganizmusok a cukrot fogyasztják, azért néhány nap alatt nem végeznek maradéktalan munkát.
  • Mivel szén-dioxid képződik, érdemes a kupakot időnként kicsit meglazítani. Nem sokat, csak hogy enyhüljön a nyomás. A keletkező szénsav egyébként természetes és a legtöbb ember gyomrát egyáltalán nem bántja, a probiotikus, kellemesen savanykás, frissítő ital sokkal inkább segíti a komfortérzetet.

Ezek az üdítők hajlamosak kifutni, ezért célszerű őket fogyasztás előtt lehűteni és mosogató fölött kibontani.

Tipp: Annál szénsavasabb lesz az üdítő, minél zártabb az üveg. A célra a legjobbak a csatos üvegek.

Ezeknek az italoknak érlelési időtől függően lehet kicsi alkoholtartalma. Nagyon pici, gyakorlatilag elenyésző, aminek nagy része a nyitást követően el is párolog. Azonban gyerekeknek csak kóstolás után javasolt adni, akkor is inkább hígítva.

Üdítők fermentálása gombával

Az üdítőket nem csak a gyümölcsök természetes cukortartalmára, vagy éppen a gyömbérkovászra támaszkodva fermentálhatod, hanem további gombák bevonásával is. Ilyen gomba pl. a kombucha, vagy éppen a kristálygomba, amiket növényi étrend mellett szintén bevethetsz.

  • Nekem most kristálygombám van, ami jó választás kezdők számára, hiszen gyorsan szaporodik, hamar megérleli a probiotikus italt, ráadásul nagyon egyszerű, pár perces rutinnal életben lehet tartani.

Azonban azt tapasztaltam, hogy meglehetősen kényes: míg egy „sima” fermentált üdítőt nem igazán tudsz elrontani, addig a kristálygomba nehezebben tűri, ha mindenféle fűszerrel, gyümölccsel kerül egy üvegbe. Lehet persze kísérletezgetni, de ha bombabiztos módszerre vágysz, akkor utólag ízesíted – már, ha szeretnéd, hiszen nem muszáj.

  • A kristálygomba alapreceptjéhez cukor, citrom és pár szem aszalvány, pl. mazsola kell, valamint víz. Ezek elegyéből 2-3 nap alatt elkészül a probiotikus, rendkívül jótékony hatású ital. Ugyanakkor ennek az italnak az íze nem mindenkinek jön be. Néhány éve még tőlem is nagyon távol állt, de most már kimondottan szeretem. A megoldás itt is a hígítás, a további ízesítés. Nálunk van, aki szörp és szóda hozzáadásával issza, én persze kotyvasztok és tovább fermentálom 😀

Ennek a módszere egyszerű: a levet zárható üvegbe szűröm, majd azt adok hozzá, ami éppen kéznél van. Mivel most pont érnek a bogyós gyümölcsök a természetben, azokat részesítem előnyben. A piacokon megvásárolható változatok, pl. szeder, áfonya is tökéletes a célra, illetve bármilyen más gyümölcs, csak én kedvelem, hogy ezeket az apróságokat egyben beleteszem az üvegbe és nem kell őket szelni, pucolni. Természetesen itt is szabad, lehet fűszerezni – ne feledd, a fűszerek is gyógyhatásúak!

  • Néhány napos utóérlelés hatására már sokkal finomabb, gyümölcsösebb a végeredmény és persze tegyük hozzá azt is, hogy a jótékony mikroorganizmusok szintén nagyobb számban vannak jelen a folyadékban.
Üdítő fermentált sűrítményből

A harmadik alternatívája a fermentált italoknak az, ha sűrítményből készíted el őket. A legtöbb bolti gyümölcslé is sűrítményből készül, ám az otthoni változat sokkal, de sokkal egészségesebb lehetőség. Részben azért, mert már eleve fermentált alapanyagokat használsz, részben pedig azért, mert nem kell hozzáadnod cukrot, tartósítószert, színezőanyagokat, stb.

  • Ennek a finomságnak az elkészítéséhez annyi a teendőd, hogy a fermentált üdítők során leszűrt gyümölcsöket félreteszed, majd alaposan megturmixolod. Adhatsz hozzá a leszűrt üdítőből, de vízzel, vagy további gyümölcslével is gazdagíthatod, hígíthatod. Az így kapott, sűrű pépet szükség esetén szűrd át szitán, hiszen az aprócska magok, vagy az olyan pici szőrök, mint amik a csipkebogyóban is vannak, zavaróak lehetnek.

Nálam ezúttal a már említett gyümölcsök kerültek felhasználásra: csipkebogyó, kökény és galagonya, valamint datolya, amit a kristálygomba etetése során használtam. A kemény, fás fűszereket kivettem, de a gyömbér bennmaradt. Ezeket az alapanyagokat a fermentálódás után turmixoltam, szűrtem, kicsit hígítottam és hűtőben tároltam fogyasztásig. Úgy használom, mint a szörpöt, csupán kiadósabban, hiszen ez nem egy édes szirup.