A növényi étrend sokszínűségét mi sem mutatja jobban, minthogy számos típusa ismeretes. Amikor a könyvemet írtam, készítettem egy kutatást: az eredmények alapján azok vannak a legtöbben, akik „általános vegán” étrendet követnek. Milyen irányzatok népszerűek még?
Akik a népszerű, „általános vegán” étrendet követik, azok alapvetően etikai célzattan váltottak növényi étrendre, de figyelnek az egészségükre is. Sok friss alapanyagot fogyasztanak, törekednek a teljes értékűségre és a természetességre, azonban nem riadnak vissza attól, hogy időnként feldolgozott, vagy késztermékeket fogyasszanak – amennyiben azok növényi alapúak. Úgy gondolom, hogy ez egy jó irány, mert kellő rugalmasságot ad, könnyen tartható akár egy életen át, miközben egészséges, kiegyensúlyozott lehet. Egyedül arra kell figyelni, hogy ne tolódjon el a mérleg nyelve a túl sok feldolgozott termék irányába, mert ez egészségromláshoz, továbbá hízáshoz, esetleg hiánybetegségekhez vezethet.
Az etikai vegánok ennek a veszélynek fokozottan ki vannak téve, ők ugyanis „csak” az állatjólétet veszik figyelembe. Arra koncentrálnak, hogy amit esznek, az ne tartalmazzon állati eredetűt, de ezen felül nincs szabály. Sajnos, az ilyen étrend magában hordozza annak az eshetőségét, hogy valamilyen civilizációs betegség üti fel a fejét, vagy az illető nem éri el a vágyott céljait az étkezése által.
Ezzel az irányzattal teljesen szembemegy a Greger-féle növényi étrend, amit egyébként sokan (helytelenül) azonosítanak „úgy általában véve” a növényi étrenddel. Annak ellenére, hogy a Greger által összeállított napi tucat egy rendkívül jó és járható útvonal, nem az egyetlen lehetőség a növényi alapú étrendeket tekintve. Lényege az, hogy minden nap meghatározott mennyiségű és típusú növényt fogyasztunk, tetszőlegesen variálva, kombinálva a fajtákat. Nincs hozzáadott só, olaj, cukor, semmi, ami jelentősebben feldolgozott, különösen, ha az finomított. Elsősorban ez és a tudatosság miatt olyan egészséges a napi tucat. Viszont magában hordozza a veszélyét annak, hogy a követői túlságosan rágörcsölnek az előírtak teljesítésére.
Egyre népszerűbbek a különféle „fitt vegán” irányzatok is, hiszen többen és többen fedezik fel, milyen pozitív hatást gyakorol a teljesítményre egy jól összeállított növényi étrend. Ennek a vonalnak is vannak tudatos és kevésbé tudatos követői is, az biztos, hogy a fitt irányzatokat tekintve alapvető a magasabb fehérjebevitel, valamint a mérsékeltebb szénhidrátbevitel. Veszélye leginkább abban rejlik, ha túl sok feldolgozott élelmiszerhez, elsősorban vegán fehérjeporhoz, vegán fehérjeszelethez folyamadunk és ezekre, nem pedig a természetes, ám fehérjében gazdag növényi alapanyagokra építjük az étrendünket.
A fruitarian vegánok gyakorlatilag semmi mást nem esznek, mint friss gyümölcsöt és zöldséget (ide értve a magokat és dióféléket is). Elsősorban ez az oka annak, hogy ez az irányzat hazánkban nem olyan népszerű: nálunk az éghajlati sajátosságok nehezebben engedik meg, hogy mindig kellő mennyiségű kalóriát vigyünk be friss és legtöbbször nyers alapanyagok segítségével. Kritika is éri ezt az étrendet, hiszen számos, egyébként bizonyítottan egészséges alapanyagot nélkülöz. Viszont csodálatos gyógyulások történtek a hívei között, úgyhogy (ha csak átmenetileg is), de lehet létjogosultsága.
Egy kicsit megengedőbb és teljes értékűbbnek tekinthető a nyersvegán vonal. Ennek az étrendnek a követői csak olyan élelmiszereket esznek, amiket legfeljebb 48 fokon hőkezeltek. A nyersvegánok úgy vélik, hogy az élelmiszerek már nem olyan jó minőségűek, ha megfőzzük, sütjük őket, ezért csak azokat szabad megennünk, amiket nyersen is el tudunk fogyasztani. Amellett, hogy a nyers alapanyagok valóban hihetetlenül egészségesek, a nyersvegán étrendet szintén nehezebb (de nem lehetetlen) hazánkban kivitelezni. Tény az is, hogy bizonyos tápanyagok jobban felszívódnak akkor, ha megfőzzük őket, mások ellenben lebomlanak. Éppen ezért, az általános nézet az, hogy fogyasszunk nyersen és főzve is a növényi alapanyagokat, lehetőleg minél szélesebb palettáról összeválogatva.
Ha még többet szeretnél megtudni a növényi étrend típusairól, rutinjairól, vagy arról, mi derült még ki a hazai vegánokról, akkor érdemes elolvasnod a könyvemet 🙂
