Nem minden feldolgozott élelmiszer rossz

Nem minden feldolgozott élelmiszer rossz

Ha csupán egyetlen tanácsot fogadsz meg, akkor arra figyelj, hogy ne fogyassz feldolgozott élelmiszereket. Abszolút megállja a helyét ez a javaslat, csakhogy hozzá kell tennünk: nem minden feldolgozott élelmiszer rossz.

Minden egyes alapanyag, amit valamilyen formában megváltoztatunk, feldolgozottnak számít. Ha valamit hozzáadunk, vagy elveszünk belőle, miközben a tányérra tesszük –, feldolgozzuk. Ennek megfelelően feldolgozásnak számít a hámozás, kimagozás, de a főzés, sütés is. Innentől kezdve  egyértelmű, miért nem mondhatjuk minden feldolgozásra azt, hogy rossz, és miért nem jelenthetjük ki egyöntetűen, hogy mindig ártunk azzal, ha nem úgy fogyasztjuk az ételeket, ahogy a természet  megalkotta.

Elég csak a hüvelyesekre, vagy a teljes kiőrlésű gabonákra gondolnod. Ezeket aligha tudnád úgy fogyasztani, ahogy a természetben találtad, valamilyen formában fel kell őket dolgoznod. Így tudnak érdemben hozzájárulni az egészséged megőrzéséhez.

Szerencsére egyetlen gondolatmenettel el tudod dönteni, hogy az adott élelmiszer – a feldolgozás ellenére – egészséges, vagy éppen egészségkárosító-e. Csupán azt kell végigpörgetned magadban, hogy a feldolgozás során pozitív irányba változott-e a hatóanyag-tartalma. Ebben az új formájában is hasznos-e a szervezeted számára, vagy éppen ellenkezőleg.

Feldolgozatlan és minimálisan feldolgozott élelmiszerek

Azok az ételek sorolhatóak ebbe a csoportba, amiket nyersen fogyasztunk, vagy nagyon minimálisan dolgozunk fel, illetve a választott feldolgozási forma sem ártalmas. Ilyen pl. az aszalás, csíráztatás, darálás, őrlés, adott esetben a hőkezelés. Általános tévhit, hogy a főzéssel, sütéssel mindent tönkreteszünk, ez a megállapítás nem állja meg a helyét. Egyes vegyületek, antioxidánsok éppen a hőkezelés hatására válnak hasznosabbá!
Népszerű példa a paradicsom, aminek a likopintartalma a főzés során megsokszorozódik, de ott van példának a lenmag is, amit, ha megdarálunk, sokkal könnyebben tudunk emészteni, hasznosítani.

Természetesen vannak olyan alapanyagok, amik sütés, főzés során jelentősen veszítenek tápanyagtartalmukból. Általánosságban véve azonban igaz, hogy érdemes az egyes élelmiszereket nyersen és hőkezelve egyaránt fogyasztani. Az említett paradicsomnak is más és más élettani hatásai vannak főzve, mint nyersen, mégsem jelenthetjük ki egyöntetűen, hogy egyik jobb, mint a másik.

Ebbe a csoportba tehát olyan alapanyagokat tudunk sorolni, amik a feldolgozás során nem veszítenek jelentősen tápanyagtartalmukból, csupán átalakulnak a hatóanyagaik. Ide tartoznak a teljes kiőrlésű gabonák, a hüvelyesek, a zöldségek és a gyümölcsök (akár fagyasztva, liofilizálva, vagy aszalva), a gyógy- és fűszernövények, valamint a diófélék és a magvak is.

Mivel legyél mindig körültekintő?

Minden olyan étellel körültekintően kell bánnod, amiből valamit elvettek, kivontak, vagy amihez valamit hozzáadtak. Persze, hogy ne legyen egyszerű a dolgunk, itt is vannak fokozatok. Az édesburgonya hihetetlenül egészséges alapanyag, de kevesen tudják róla, hogy antioxidáns-tartalmának igen jelentős része a héjában koncentrálódik. A feldolgozás első lépésével, azaz a pucolással máris megfosztjuk ettől a rétegtől. Ettől még az édesburgonya nem válik egészségtelenné, csak már nem annyira teljes értékű, mint héjastól.

Más a helyzet az olyan technikákkal, mint amilyen a finomítás, vagy akár a sajtolás. Amikor az olajbogyóból sajtolással kinyerik az olívaolajat, akkor szinte teljes egészében megfosztják azoktól a pozitív élettani hatásoktól, amik miatt az olajbogyót érdemes fogyasztani. Ellenben nyerünk egy rendkívül kalóriasűrű olajat, ami inkább csak gasztronómiai élvezeteket szolgál. Mint ilyen, hasznos lehet, főleg akkor, ha csak úgy vagy hajlandó megenni egy nagy tál zöld levelest, ha locsolsz rá egy pici olajat. Ekkor minden bizonnyal a hozzáadott olaj a kisebb rossz, és a nagyobb jó, hogy elfogyasztottál egy kiadós salátát.

Jó példa a feldolgozás hátrányos oldalára a finomítás, fehérítés is, ami jellemző a különféle gabonákra, vagy akár a cukorgyártásra. A teljes kiőrlésű gabona őrölt, vagy tört, zúzott változata abszolút belefér az értékes étkezésekbe, hiszen semmit sem vettük el belőle, csak elkezdtük feldolgozni. Viszont, amikor már olyan rétegek kerülnek eltávolításra, mint a korpa és a csíra, hogy megkapjuk a hófehér finomlisztet, akkor a feldolgozás az egészségünk szempontjából jelentős minőségromlásnak számít. Dacára annak, hogy gasztronómiailag a finomított termékek jobban megfelelnek a közízlésnek.

Végül pedig ott van az a feldolgozási lehetőség, hogy az egyes alapanyagokból nem csak elvenni tudunk, hanem hozzájuk is adhatunk. Egyértelmű, hogy ha ehhez más, teljes értékű élelmiszereket használunk, mint amilyenek a fűszernövények, akkor annak semmilyen egészségkárosító hatása nem lesz. Azonban a különféle adalékanyagok, aromák, ízfokozók, emulgálószerek, állagjavítók, stb. többségéről ez már nem mondható el. Ugyanígy egészségkárosító lehet a hozzáadott cukor, olaj és só is.

A gyártók legtöbbször azért dúsítják a termékeket, hogy azok jobban eladhatóak legyenek (pl. sok-sok cukor a jobb ízért), hogy könnyebben és tovább tartósak maradjanak (pl. hozzáadott olaj és só), vagy éppen különlegesebb, élvezhetőbb állaguk, textúrájuk végett kívánatosabbá váljanak a fogyasztó számára. Ők nem fognak egészségügyi kérdést csinálni a gyártott termékekből, a lényeg az, hogy minél nagyobb profitra tehessenek szert.

Amiket biztos, hogy érdemes elkerülnöd

Talán sok új információt tartogatott ez a néhány bekezdés, de bízom abban, hogy kezd egy kicsit kitisztulni a kép, és egyre jobban megérted, mire kell figyelned az étrended összeállítása során. Amennyiben most kezded az életmódváltást, segítségedre lehet, ha első körben az előnytelenül feldolgozott, még inkább az ultrafeldogozott élelmiszereket zárod ki az étkezéseidből.

Ultrafeldogozott élelmiszereknek azokat az ételeket tekintjük, amik öt, vagy ötnél több (mesterséges, finomított) összetevőt tartalmaznak. Ezek közül a legtöbb már eleve fogyasztásra kész, csak ki kell bontanod őket a csomagolásából, esetleg némi előkészítésre van szükség, pl. meg kell sütnöd olajban, vagy készre kell mikróznod. Az ilyen élelmiszerek nagyon sok adalékanyagot, stabilizátort, tartósítószert, mesterséges színezéket, édesítőt, transzzsírt, stb. tartalmaznak, és akkor sem javasolt enned belőlük, ha teljesen növényi alapúak.
Első körben ezektől érdemes megválnod, mert a legtöbb egészségügyi kockázattal egyértelműen összefüggésbe hozhatóak.

A másodikak a listán az előnytelenül feldolgozott élelmiszerek. Ilyen a már korábban említett finomítás, fehérítés, de egyértelműen ide sorolhatjuk az olajban sütést is, úgyhogy szép lassan ezektől a technikáktól is javasolt búcsút venned.

Segítségre, támogatásra van szükséged az induláshoz, vagy valami nem világos? Nézd meg a konzultációs lehetőségeimet, vagy kukkantsd meg, miről szól a könyvem! 🙂