Nem-vegán összetevők

Nem-vegán összetevők

A növényi étrend alapjai egyszerűek, főleg, ha a teljesértékűségre törekszel. Azonban a többségnek – legalább alkalomszerűen – becsúsznak a feldolgozott élelmiszerek, amiket tekintve már nehezebb dönteni. Vajon tényleg teljesen növényi eredetűek?

Mit nem eszik az, aki vegán?

Semmit, ami állati eredetű. Ez nem tűnik bonyolultnak, azonban nem csak a húsok, tejtermékek és a tojás kerül ki a sorból, hanem pl. a méz is (és akkor a távoli országokból származó „különlegességeket” még nem is említettem).

Nem kell sokat keresgélni, hogy ezekre az alapismeretekre szert tegyél, viszont olyan alapanyagok is tartalmazhatnak állati eredetűt, amelyekről ezt nem gondolnád elsőre. Éppen ezért összegyűjtöttem a leggyakoribb ilyen „buktatókat”, az alábbi hozzávalókra érdemes figyelned az étkezéseid, főzés során.

Mi tartalmazhat állati eredetűt?

Szójaszósz

A szójaszósz méltán kedvelt alapanyag az ázsiai konyhában, és egész biztos, hogy te is találkozni fogsz vele az összetevők között, ha nyitsz ebbe az irányba. És miért ne tennéd? Hiszen isteni receptötleteket fogsz találni, sokszor teljesen növényi alapokon.
Amire a szójaszósz megvásárlása során figyelned kell az, hogy időnként halszósz is kerül az összetevők közé, ekkor pedig értelemszerűen már nem lesz növényi alapú.

Ételfesték

Ártalmatlan kis összetevőnek tűnik az ételfesték, manapság már annyira általános a feldolgozott élelmiszerekben, hogy szinte nem is foglalkozunk vele. Pedig nem csak az egészségünk miatt fontos rá figyelmet áldozni, hanem azért is, mert nem minden ételfesték vegán.
Ott van példaként a kármin, ami szinte minden rózsaszín nassolnivalóban, vagy akár epres joghurtban megtalálható, pedig nem más, mint a bíbortetű porított testéből kinyert színanyag. A kármin E120 és E132 néven is szerepelhet az összetevők között.

Vitaminok

A hozzáadott vitaminok általánosan népszerűek a feldolgozott élelmiszerek esetében, és ezek között akadhat olyan is, amelyik nem növényi eredetű. Ha te sem értetted, miért szerepel pl. egy gyümölcsleven az, hogy „vegán”, akkor most már tudod: így próbálják jelezni a vásárlók felé, hogy a használt vitaminok növényi eredetűek.
A jelzés hiányából viszont gondolhatsz arra, hogy az adott termék nem vegán. Ilyenek pl. a különféle gabonapelyhek, amelyek összetevőjük szerint sokszor növényi alapúak, de szinte kivétel nélkül dúsítják őket vitaminokkal.

Glicerin

A glicerin az élelmiszeriparban elsősorban nedvesítő- és édesítőszerként van jelen, főleg arra használják, hogy az adott élelmiszer ne száradjon ki. E-422-ként is láthatod az összetevők között. Nem csak állati eredetű lehet, hanem növényi is, ez azonban sajnos nem szokott kiderülni a csomagolásról. Biztosra csak akkor mehetsz, ha látod a vegán címkét is, vagy, ha egyeztetsz a gyártóval.

Finomított cukor

A gyártás során a cukrot csontszénen, azaz állatok elszenesedett csontján is fehéríthetik. Jó hír, hogy Európában ez az eljárás nem jellemző, azonban nem csak az Unióból származó termékek vannak a polcokon. Tehát nem annyira közvetlenül a cukorral, mint a távoli országokból érkező késztermékekkel érdemes körültekintően bánni a vásárlás során (legalábbis a vegán szempontokra koncentrálva).

Alkohol

Az alkoholról könnyen azt gondolhatod, hogy nincs benne állati eredetű, de ez sajnos nem feltétlenül igaz. A legtöbb alkohol nem az összetevők miatt nem minősül vegánnak, hanem az elkészítési módok végett. Mázli, hogy egyébként is egészségkárosító, most már tudsz még egy okot, amiért érdemes nagyon körültekintően fogyasztanod.
Hogy könnyebb legyen a dolgod, a Barnivore folyamatosan bővülő listájával ellenőrizheted a választott alkoholt.

L-cisztein

Az L-cisztein egy aminosav, ami adalékanyagként elsősorban a pékárukban bukkan fel. A célja az adott termék lágyítása, rugalmasabbá tétele. Javítja a sütemények, pékáruk gázmegtartó képességét is, így sokáig levegős, könnyed marad a tészta. Sajnos általában nem minősül vegánnak, ugyanis  kreatinban gazdag szövetekből vonják ki – ez lehet szőr, vagy éppen toll. E920 a száma.

További, nem-vegán összetevők

Lanolin

A lanolin szót már biztos hallottad, inkább a kozmetikumok esetében, azonban nem csak a szépségápolásban használják ezt a nem növényi eredetű alapanyagot. A lanolin, más néven gyapjúzsír, gyapjúviasz, általában a krémekben szokott helyet kapni, de népszerű összetevője a rágóknak, a termék puhítása a feladata.

Sellak

Meg kell említenem a sellakkot is, ami szintén gyakori összetevő, elsősorban a csokik, bonbonok esetében találkozhatsz vele. Sajnos ezúttal is egy hasonlóan gusztustalan (és az ételkészítés szempontjából felesleges, pusztán esztétikai) módszerről beszélünk. A sellakkot a lakktetű váladékából nyerik ki: 1 kg sellakhoz 300 000 tetű váladékára van szükség, a cél pedig az, hogy fényesebben ragyogjanak a finom falatok.

Segítségre, támogatásra van szükséged az induláshoz, vagy valami nem világos? Nézd meg a konzultációs lehetőségeimet, vagy kukkantsd meg, miről szól a könyvem! 🙂